történet

Szavazás az örökkévalóság jegyében

Néhány hónappal azt követően, hogy 1958-ban megalakult a Magyar Sportújságírók Szövetsége a MÚOSZ Sportújságíró Szakosztályaként, 1959. március 22-én, a Sajtó SC bálján Pataky Károly elnök és Kéri János titkár először adta át a „Az Év Sportolója" díjakat.

Az 1958-ban elért eredményeiért a nők között Körmöczi Zsuzsa, a Roland Garroson győztes teniszező, a férfiaknál a margitszigeti teniszstadionban a török Sillét két vállra fektetve világbajnoki címet szerző Polyák Imre birkózó, a csapatok közül – az ugyancsak a Margitszigeten – 100 százalékos eredménysorral Európa-bajnoki címet nyerő vízilabda-válogatott kapta a legtöbb szavazatot. Az idén immár 54. alkalommal szavaznak a sportújságírók hazánk legkiválóbb sportolóira. A sportújságíró szakosztály, mely időközben szövetséggé fejlődött, minden évben megtartotta a szavazást, és esztendőről-esztendőre megjutalmazta a legjobb sportolókat.

A több mint 50 szavazásban benne van az elmúlt 50 év magyar sporttörténelme. Benne a két kiemelkedő sportember teljesítménye, az öttusázó Balczó Andrásé és az úszó Egerszegi Krisztináé. A győztesek névsora láttán megelevenedik a magyar sport dicsőséges időszaka. Olyan kiválóságok emelhették magasba a trófeát, mint az evezős Pap Jenőné, az úszó Gyarmati Andrea és Kovács Ágnes, a férfiaknál Darnyi Tamás, Cseh László, Gyurta Dániel, ünnepeltük a tornász Magyar Zoltánt, Csollány Szilvesztert, a kajakos Kovács Katalint.

A kezdeti három kategória 1985-ben az edzőkkel négyre, 1995-ben a szövetségi kapitányokkal ötre bővült. Az edzőknél még nagyobb sorozatok születtek „az úszópápa" Széchy Tamás, valamint Kiss László, aztán a magyar női kajaksport sikerkovácsa, Fábiánné Rozsnyói Katalin által, s szintén lenyűgöző eredményt ért el Angyal Zoltán, a kajak-kenu diplomatikus első embere, vagy Kemény Dénes, aki a vízilabdázókat vezette háromszor is olimpiai bajnoki győzelemre.

Ám nemcsak olimpiai-, világ- és Európa-bajnokok lettek az Év Sportolói, hanem érmes helyezettek, Universiade-győztesek és csúcsfelállítók is. Mint például a tornász Egervári Márta, az atléta Kontsek Jolán, Szabóné Nagy Zsuzsa, Tóthné Kovács Annamária, az evezős Ambrus Mariann, a vívó Maros Magda, vagy éppen a teniszező Temesvári Andrea. A győztesek között vannak tekézők, karatézók, sakkozók, fogathajtók, evezősök, asztaliteniszezők.

A több mint fél évszázada átadott díjak alapján megállapítható, Magyarországon vannak (voltak?) népszerű sportágak, amelyek mindig több szavazatot kaptak. Ilyen a vízilabda, az öttusa és a labdarúgás.

Meglehet, az eddigi 53 szavazásban benne van az elmúlt bő fél évszázad magyar sporttörténelme, de nincs ott győztesek között az „Évszázad (két magyar) Sportolója" Puskás Ferenc és Papp László, és a hétszeres olimpiai-, hétszeres világ-, és ötszörös Európa bajnok Gerevich Aladár sem. Jó-jó, mondhatjuk, hogy az első, 1958-as szavazás előtt aratták sikereiket. De ez nem egészen így van! Puskás 1960-ban lőtt négy gólt a Bajnokcsapatok Európa Kupája döntőjében, Glasgowban az Eintracht Frankfurtnak a Real Madrid 7-3-as sikere alkalmával. Csak hát akkor Puskás nevét itthon még leírni sem illett. Papp László hétszeres profi Európa-bajnok, a spanyol Folledot Madridban, 1963-ban ütötte ki, a dán Christensent pedig egy évvel később, Koppenhágában. Itthon akkor a profi boksz nem volt sikk. Gerevich Aladárnál sem az öncenzúra játszott szerepet. De a kardcsapattal 1958-ban, Philadelphiában megszerzett világbajnoki, és 1960-ban, Rómában kivívott olimpiai győzelme csak a második helyhez volt elegendő.

Nagy utat tettünk meg a Sajtó SC báljától a Syma Sport- és Rendezvénycsarnokig. A sportújságírók minden évben szavaztak, a díjakat a sportolók minden esztendőben átvették. Hol a Sportturmix adásában, hol a MÚOSZ székházában, a hetvenes-nyolcvanas években egy televíziós stúdióban. 1987 óta azonban ünnepélyes, társadalmi esemény a díjátadás, a nagy nyilvánosság előtt köszöntjük a magyar színeket diadalra vivőket, a sportcsillagokat, akikre valamennyien büszkék vagyunk. Az esemény vendégeskedett a Budapest Sportcsarnokban több ezer néző előtt, a Béke, a Kempinski, az Intercontinentál (ma Mariott) szállodákban, a Vígszínházban, a Budapesti Kongresszusi Központban, valamint a Sportmax sport-, szabadidő- és rendezvénycsarnokban.

1992 óta Sportcsillagok Gálaestje dr. Hegyi László rendezésében zajlik. Általa az egyébként is nívós esemény még magasztosabbá lett, s mindemellett további nagyszabású sportünnepségeket is megszervezett. Példának okáért Puskás Ferenc 70. születésnapi összejövetelét, amelyen megjelent a fél futballvilág, vagy 1999-ben a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség megalakulásának 75. évfordulója apropóján az Évszázad sportolóinak díjátadóját; Hegyi László e jeles alkalomból Budapestre invitálta, s színpadra állította – többek mellett – Juan Antonio Samaranch és Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság volt és jelenlegi tagja, Dawn Fraser, Karelin, Keino, Jean-Claude Killy, Larissza Latinyina, Paavo Nurmi fia, Michel Platini, Naim Suleymanoglu, valamint Papp László és Puskás Ferenc.

Az újításokban azóta sincs hiány, az idén első ízben a szaksajtó tagjai mellett a nagyközönség számára is alkalom nyílik a véleményformálásra: december 19-én először adjuk át a közönségdíjat.

Fél évszázad s megannyi nagyszerű pillanat mögöttünk, de reméljük, még legalább ennyi előttünk…